A magyar kormány versenyképes, hatékony, fenntartható és rugalmas felsőoktatást szeretne. Olyat, amely valódi értékeken nyugszik, és ebben nagyon fontos az állami szerepvállalás – mondta az emberi erőforrások minisztere a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) tanévnyitóján szeptember 8-án.

Balog Zoltán kifejtette: az átalakításnak racionálisnak kell lennie, és lehet, hogy egy szak nem öt, hanem két helyen indul majd, de ott az eddigieknél magasabb színvonalon. Kiemelte: pénzt nem vesznek el, csak máshol és máshogyan adnak majd. Figyelembe veszik a gazdasági szféra, Magyarország érdekeit Kárpát-medencei és “világdimenzióban” gondolkodva – mondta, hozzátéve: figyelembe veszik egy-egy intézmény saját profilját és a területi szempontokat is. Fontos, hogy ahol nincs alternatívája a felsőoktatásnak, ott ne szűnhessen meg képzés – hangsúlyozta a miniszter, és megjegyezte: a bolognai rendszert tíz év után felül kell vizsgálni. E téren is már elkezdődött a munka – jelezte Balog Zoltán, aki kitért a doktori iskolák megerősítésére is. Reményének adott hangot, hogy az új irányokról a Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülésén is tárgyalni tudnak, megjegyezve: a felsőoktatási törvény további módosításai is várhatók. 

A miniszter jelezte: szeptemberben folyamatosan nevezik ki a kancellárokat, és bízik benne, hogy a kulcsemberei lesznek a felsőoktatásnak. Az új rendszer ugyanakkor nem befolyásolja az oktatási és kutatási autonómiát, az önkormányzati rendszerű működést – tette hozzá. A kancellár egyfajta menedzserként segíti az intézményeket, hogy képesek legyenek saját forrásokra is szert tenni – mondta Balog Zoltán, megemlítve, hogy a felsőoktatási intézmények éves pénzforgalma mintegy 480 milliárd forint, amiből a kormány 170 milliárdot biztosít. Megerősítette: az a terv, hogy a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számát tíz év alatt a háromszorosára növeljék. A főiskolák közül a BGF-re jelentkeztek a legtöbben, ami azt üzeni, hogy egy főiskola is adhat olyan vonzó és színvonalas képzést, nem csak az egyetemek számítanak – mondta. A miniszter a felsőoktatás összes hallgatóját köszöntve úgy fogalmazott: ha igazán ki akarnak teljesedni, jól kell végezniük a munkájukat, ez pedig úgy lehetséges, ha szeretik is, amit csinálnak. Ehhez ugyanakkor felelősségvállalás is kapcsolódik – hangsúlyozta, hozzátéve: fontos, hogy a hallgatók valódi érdekképviseleteket válasszanak, azok ne egyéni előnyszerzésre szolgáljanak. Balog Zoltán jelezte: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájától és az egyes intézményektől egyaránt várják a javaslatokat a felsőoktatás reformjához. A rendezvényen a miniszter az oktatás területén végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként Trefort Ágoston-díjakat nyújtott át.

Sándorné Kriszt Éva, a főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke azt mondta: gazdasági szemléletű szakemberként megértik, hogy az államnak mint tulajdonosnak vannak elvárásai az intézmények gazdálkodását, működését illetően. Ugyanakkor bíznak abban is – folytatta -, hogy az állam elismeri: ahol az állapotok megfelelőek, a működés stabil, ott érdemes meghagyni az intézmények mozgásterét, hogy továbbfejleszthessék képzési, oktatási rendszerüket. A rektor kiemelte, hogy 5570 diák kezdi meg tanulmányait intézményükben, amely a felvett hallgatók számát tekintve idén is a hatodik az összes magyar felsőoktatási intézmény között, csak a nagy egyetemek előzik meg. Mindhárom budapesti karuk az első tízben van a felvett hallgatók szerinti rangsorban a 167 kar közül. Hozzátette: oktatási programjaik, idegen nyelvi képzéseik, kettős diplomát kínáló kurzusaik iránt töretlen az érdeklődés. Népszerűek külföldi szakmai gyakorlataik, széleskörű a 46 ország több mint 200 felsőoktatási intézményére kiterjedő kapcsolatrendszerük, és egyre több külföldi hallgató tanul náluk. Az ünnepségen, ahol a főiskola valamennyi karát videokonferencián kapcsolták, a rektor jelezte: a vállalati szféra mellett az állami intézmények is számítanak hallgatóikra. Kapcsolatrendszerük egyik új eleme a Központi Statisztikai Hivatallal közösen létrehozott kihelyezett alkalmazottstatisztika-tanszék, amely elméleti és gyakorlati képzéssel, szakmai gyakorlati helyekkel segíti a hazai statisztikusképzés fejlődését. Gonda Gábor, a Hewlett-Packard Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a BGF hagyományosan híres a gyakorlati képzés előtérbe helyezéséről, és a hallgatók képzéséhez ők is igyekeznek hozzátenni, amit lehet.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Szent István óta nem épült, illetve nem újult meg annyi templom az országban, mint 1998 és 2002 között, illetve 2010 óta – mondta az emberi erőforrások minisztere a megújult debreceni Református Nagytemplomban tartott hálaadó istentiszteleten szeptember 7-én.

Balog Zoltán szerint még nem fordult elő, hogy az Európai Unió támogatott volna egy “Menjetek be kapuin hálaadásra” című projektet, mint tette azt a nagytemplom esetében. A tárcavezető köszönetet mondott ezért az Európai Unió polgárainak, a magyar adófizetőknek, a politikai-szakmai döntéshozóknak, a kivitelezőknek és az adakozóknak. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy nézzünk magasabbra és mondjunk köszönetet annak, “aki fölött már nincs más”, és nézzünk mélyre, köszönetet mondva elődeinknek, akik szerették ezt a templomot. Balog Zoltán utalt arra, hogy a református egyház és Debrecen címere nem csak haásonlít, hanem “majdnem fedi egymást” benne a főnix madárral, s most főnixként újult meg a nagytemplom is.

Ha egy hálaadó istentisztelet lehet projektzáró esemény, akkor nem csupán a pénzt, a téglákat, a folyómétereket, a műszaki paramétereket kell látni, hanem továbbtekintve azt a célt, hogy emberi, hitbéli közösség a jövőjét építi újjá az egyházért, a nemzetért, mindannyiunkért – fejtette ki a tárcavezető. Hozzátette: azért kell, hogy újjáépüljön a Református Nagytemplom és minden templom, mert ezek a közösségek, ezek a falak megtartó erőnek bizonyultak a mi és elődeink életében.

Kósa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere korszakváltás jeleként értékelte a Református Nagytemplom teljes felújítását. A politikus szerint ugyanis kifulladóban vannak Európában azok az eszmék, értékek, amiben mi is hittünk a rendszerváltáskor, de ismét kiderült: “ideig-óráig lehet kergetni illúziókat szabadságról, izmusokról, kísérletekről”, s amikor azok kifulladnak, “eljön a pillanat, s egyszerűen fel kell újítani a templomokat, vissza kell térni a gyökerekhez”.A Református Nagytemplom európai uniós támogatással történt megújulása jelképe annak, hogy Európában is találjunk vissza arra az útra, amelyre mi magyarok Szent István vezetésével léptünk – mondta Kósa Lajos megjegyezve, a büszkeség mellett ne feledjük, egyedül Istené a dicsőség!

Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök az ünnepi köszöntőket megelőző igehirdetésében arról beszélt: “minden ilyen ünnep arra is jó, hogy kiszabadítson bennünket az aktualitások diktátumából”. “Látva a megújulást, tudjunk eljutni ahhoz, ami Isten vándorló népének életét jellemzi ebben a világban” – figyelmeztetett a püspök, megemlítve azokat, akiknek lebombázták a templomát, akik menekülésre kényszerülnek, mert üldözik őket keresztyénségükért. Bölcskei Gusztáv a szentírást idézve szólított fel az elesettek, a “megfáradt kezek” támogatására, az “egyenes ösvényen járjatok” parancsára.”Addig van közünk ahhoz, amit keresztyénségnek mondunk, amíg Krisztushoz van közünk” – hirdette a megújult Református Nagytemplom szószékéről a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

A debreceni Református Nagytemplom teljes külső-belső felújítása csaknem egymilliárd forint uniós és hazai forrásból valósult meg. A munkák során lecserélték a külső vörösréz lemezborítást, belül a templom új mészkőburkolatot és korszerű LED-világítást kapott. Megújultak a templom kiállításai, látogathatóvá tették a keleti tornyot, amelyben liftet is elhelyeztek. Érdekessége a felújításnak, hogy ezentúl bárki beleélheti magát az egykori tűzfigyelő emberek életébe, akik a keleti toronyban lévő szobából figyelték, hogy hol lobban fel a láng a városban. A templomlátogatók a felújítás eredményeként kiléphetnek a harangok melletti panoráma járdára, amely a két tornyot köti össze, s onnan tekinthetnek le Debrecen főterére – ismertette a részleteket Oláh István lelkész. A hálaadó rendezvény végén Bölcskei Gusztáv bemutatta Szabadi István – Hapák József Tanúság hajléka című, a Református Nagytemplomról készült könyvét.  

MTI-EMMI

Fotó: Bodó Gábor

Csaknem kétmillió forint értékű tanszeradományt gyűjtöttek össze az Emberi Erőforrás Minisztériumának (Emmi) dolgozói az Ökumenikus Segélyszervezet Tanévkezdés együtt! elnevezésű jótékonysági programja javára. A felajánlást a szervezet szeptember 5-én vette át Budapesten, a minisztérium Akadémia utcai székházában.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tanszerek átadásakor hangsúlyozta, hogy az adományok gyűjtése teljesen önkéntes alapon szerveződött a minisztérium dolgozói körében, akik saját forrásaikból vásárolták meg a füzeteket, iskolatáskákat, írószereket. A miniszter különlegesnek nevezte, hogy az adományokat a jótékonyság világnapján adhatták át, mert – mint azt hangsúlyozta – korábban Magyarország kezdeményezte, hogy szeptember 5-ét, Kalkuttai Teréz anya halálának napját az ENSZ közgyűlése a jótékonyság világnapjának nyilvánítsa.

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kiemelte a minisztérium dolgozóinak segítőkészségét és összefogását, valamint, hogy az összegyűlt, 1,7 millió forint értékű tanszercsomagok csaknem 170 kárpátaljai és erdélyi gyermek iskolakezdését segítik majd. Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnöke köszönetét fejezte ki az Emmi dolgozóinak és elmondta, hogy a most átadott adomány mellett az akció keretében a segélyvonalon megközelítőleg 8 millió forint gyűlt össze, a tárgyi adományok értéke majdnem elérte az 5 millió forintot, az EON pedig 7 millió forinttal támogatta a programot. Kiemelte: a szervezet teljesítette a célul kitűzött 1000 iskolatáska megtöltését, valamint a támogatásban részesülő, hozzávetőleg 400 gyereknek emellett felzárkóztató programokat, fejlesztéseket is tudnak majd szervezni az adományokból.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg a 2. FINA Nyílvízi Junior Világbajnokságot Balatonfüreden, 2014. szeptember 5-én. Az eseményen részt vett továbbá Dennis Miller a nemzetközi szövetség nevében, Bóka István, Balatonfüred polgármestere és Kósa Lajos, a 2021-es vb szervezőbizottságának elnöke.

A vb az első számot megelőzően az ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy úszásban Magyarország az idei Európa-bajnokság és a nankingi ifjúsági olimpia eredményei alapján a kontinens második legeredményesebbje, ami rendkívüli teljesítmény. ”Egy sportág elismertségét, népszerűségét azonban az is mutatja, hogy hányan űzik versenyszerűen, kedvtelésből, illetve hány fiatal jelentkezik, hogy ő is ezt a sportágat választja – és a magyar úszók e tekintetben is a legjobban teljesítők közé tartoznak” – tette hozzá a tárcavezető. Kiemelte: “fontos mérce az is, hány jelentős eseményt rendezhet egy szövetség: ha előretekintünk, azt láthatjuk, hogy az elkövetkező években több, a legfontosabb kategóriába sorolható nemzetközi verseny házigazdája lesz Magyarország, a csúcspont a 2021-es világbajnokság.” – mondta.

A nemzetközi szövetség, a FINA nevében Dennis Miller alelnök köszöntötte a résztvevőket, és köszönte meg a Gyárfás Tamás vezette szervezőbizottságnak, hogy 40 nap alatt ilyen fantasztikus körülményeket teremtett. Bóka István, Balatonfüred polgármestere pedig azt emelte ki, hogy a világszövetség honlapján látható közvetítés jóvoltából világszerte megismerhetik Füred nevét. Végül Kósa Lajos, a 2021-es vb szervezőbizottságának elnöke bejelentette, hogy jövőre minden bizonnyal felnőtt világkupa-viadalnak adhat otthont Balatonfüred.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula