Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere születésnapja alkalmából levélben köszöntötte Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok úszónőt.
Szerkesztő bejegyzései
Balog Zoltán átadta a Népművészet Mestere díjakat
Balog Zoltán a magyar kormány nevében a mai napon a Budai Várban átadta a Népművészet Mestere díjakat. A díjazottak közt van népdalénekes, szűrrátét-készítő, kosárfonó, szalmafonó, mesemondó és hegedűoktató is.
Balog Zoltán elmondta, a magyar népi kultúrában elszakíthatatlanul egymásra talált Budapest, a vidéki Magyarország és a Kárpát-medencei magyar vidék. Egymásra találtak továbbá az idősek és fiatalok, az adatközlők, és azok, akik ezt a kultúrát tudományosan feldolgozzák és bemutatják. „Nem szabad hagynunk, hogy ezt a köteléket bárki is szétszakítsa. A paraszti, falusi, vidéki kultúra olyan rang, olyan megjelölés, amelyre büszkének kell lennünk. Ennek a kultúrának a motívumai ott vannak a kortárs magyar irodalomban, zenében, táncban, iparművészetben, építészetben, és magában a divatban is” – tette hozzá.
Az emberi erőforrások minisztere kiemelte, hogy úgy is lehet modernizálni, úgy is lehet 21. századinak lenni, hogy közben nem törik meg a népi kultúrának a folyama. „Ma a nemzetet már nem ágyúval, hanem kultúrával kell oltalmazni. Népművészettel, szellemi, lelki erőkkel. A mai díjazottak művészetükkel azt üzenik, hogy a 21. században is van helye, van értelme a népművészetnek, azért, mert ma, és holnap is képes örömet okozni. A népművészet a 21. században is élni tanít. Köszönjük a díjazottaknak, hogy fenntartják és továbbadják” – mondta beszédében a tárcavezető.
A Népművészet Mestere díjat azok a nem hivatásos alkotók kaphatják meg, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságukban kiemelkedő teljesítményt értek el a népművészet (tárgyalkotó népi kézművesség, néptánc, népzene, népmese, hagyományőrzés) területén.
Balog Zoltán a magyar kormány nevében Népművészet Mestere díjat adományozott
Csiszár Aladár, a magyarországi táncházak, táborok rendszeresen meghívott adatközlője, napjainkig a jobbágytelki Marosszéki Népzene- és Néptánctábor hegedűoktatója részére,
Fodor János, az erdélyi Mezőség tánckultúráját és néphagyományait kiválóan ismerő táncos, énekes és tanítómester részére,
Gaál János, a Néprajzi Múzeum Egyházi- és Bútorgyűjteményének restaurátora, famennyezet-készítő részére,
Holecz Ferencné Gyepes Ilona énekes, a Nyitra-vidéki Zoboralja magyar nyelvsziget helyi népdalkincseinek, különösen balladáinak gyűjtője és megőrzője részére,
Horváth Elek, a magyar népzene egyik meghatározó adatközlője, a reneszánsz korig visszanyúló magyar zenei hagyomány, őrzője, előadója és terjesztője részére,
Kanalas János kosárfonó népi iparművész, oktató részére,
Porkoláb Ferenc szűrrátét-készítő népi iparművész részére,
Reszeginé Nagy Mária szalmafonó népi iparművész részére,
Sebestyén István bukovinai székely mesemondó, népdalénekes részére,
Szabó Ferencné Balázs Róza a válaszúti magyar, román, cigány néptánc- és népdalkincs ápolója, megőrzője részére.
Budapest, 2014. augusztus 17.
Balog Zoltán: az Isten azt akarja, hogy kiválasztottak legyünk
Az Isten azt akarja, hogy a magyarok kiválasztottak legyenek és benne legyenek az élet közepében – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a romániai Bere (Berea) felújított református templomában augusztus 16-án.
A politikus, református lelkész igehirdetésében szorongató érzésnek nevezte, hogy a magyar nemzet az idők folyamán az “élet közepéről” a történelem szélére került, ezzel pedig a Partiumban élő magyarok is a periférián, Magyarország és Románia közé szorulva érezhetik magukat. A Partium neve az önismeretre és az alázatra vall, de azt üzeni számára az ige, hogy ez a vidék akkor is középen van, ha csak egy résznek is érzi magát, azaz “kézbe van véve” – fogalmazott Balog Zoltán. A miniszter szavai szerint “ha követjük az Isten igéjét, akkor rájöhetünk, hogy a magyarok sorsát, sodortatását nem a történelem alakítja”, nem Washingtonban, Moszkvában, Bukarestben vagy Budapesten intézik, hanem ott, ahová a templomnak a tornya mutat. Azért mutat felfelé, hogy “tudd, hogy a te sorsodat ott intézik Jézus Krisztus által” – mondta a miniszter, hozzátéve, “a te sorsod a megtartatás, a te sorsod az élet, a te sorsod a megmaradás”.
Balog Zoltán szavai szerint az egyháznak az a küldetése, hogy egyfajta felemelt mutatóujjként, figyelmeztető jelként ott legyen a világban, a tágabb és szűkebb közösségekben és rámutasson arra az igazságra és teljes üdvösségre, ami nélkül az élet nagyon keveset érne. Az egyház szolgálata mellett Istennek és a Bibliának a szava is egy mutatóujj – folytatta -, egy igazodási pont, amely egyedül az üdvösség szerzőjére, a szabadítóra, Jézus Krisztusra mutat. Ez a rámutatás azonban nemcsak például a papok, hanem “mindannyiunk dolga”. Ezért figyelni kell az Isten által elmondottakra, mert ha nem így teszünk, akkor elsodródunk a célunktól – figyelmeztetett a tárcavezető. Az összefogás fontosságára utalva a miniszter jelezte, “ha együtt vagyunk és együtt maradunk, akkor nagy baj már nem történhet.”
A magyar-román határ mellett, Nagykároly (Carei) közelében fekvő Bere református műemlék templomát a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, mintegy 100 ezer euró költséggel újították fel. A munkálatok során a templom falain páratlan, Zsigmond-korabeli freskókra bukkantak. A szentelési ünnepségen Balog Zoltán mellett részt vett és beszédet mondott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, illetve több világi és egyházi méltóság is.
MTI
Fotó: EMMI, Bartos Gyula
Állami és uniós támogatással épít iskolát az egyházmegye Szombathelyen
Több mint kétmilliárd forint állami és uniós támogatással 24 tantermes iskolát és óvodát épít a katolikus egyházmegye Szombathelyen. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az épületegyüttes alapkövének hétfői elhelyezésekor elmondta: napjainkban meghaladja a 215 ezret az egyházi oktatási-nevelési intézményekben tanuló gyermekek száma.
A miniszter hangsúlyozta: 1989-ben arra volt szükség, hogy új erőre kapjon az egyházi oktatás, mivel az elnyomás évei idején korlátozták az egyházi iskolák számát. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy éppen huszonöt évvel ezelőtt nyílt meg újra a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, amely a rendszerváltoztatás hírnöke volt. Azóta – tette hozzá – óriási fejlődés történt: jelenleg több mint 215 ezer gyermek tanul egyházi intézményekben.
Szólt arról is, hogy míg 2010-ben négyszáz egyházi iskola volt az országban, napjainkban ezret tartanak fenn az egyházak. Mindez a több ezer éves pedagógiai tapasztalat és eredmény elismerését, valamint az egyházi oktatás több ezer éves sikerét is jelenti. Mutatja egyúttal azt is, az állam bízik abban, hogy az egyházak ma is képesek azt a többletet hozzáadni a neveléshez, amely az életre neveléshez elengedhetetlen. Az iskola sikerét sok mindenen le lehet mérni, de az igazi siker a családokkal összefogva megtanítani a gyermekeket arra, hogy biztos alapokra építkezve tudjanak örömmel, szabadon élni – hangsúlyozta a miniszter.
Veres András megyés püspök köszönetet mondott a pályázati támogatásért a kormánynak. Kiemelte: a mostani két, rossz állapotú épületben a testnevelésre csak két tornaszobában, illetve az udvaron volt lehetőség, a jövő évtől viszont 1350 négyzetméter alapterületű tornacsarnokban sportolhatnak a gyermekek.
A több mint 8 ezer négyzetméteres épületegyüttest jövő szeptemberben adják át.
MTI
Fotó: Bartos Gyula
Szombathely
Magyar bibliatörténeti kiállítás nyílt Szegeden
A Biblia a magyar kultúra elidegeníthetetlen része – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 5-én Szegeden, ahol magyar bibliatörténeti kiállítás nyílt.
A szentírás nélkül nem lehet megérteni a magyar kultúrát, a művészetet, nem beszélve a magyar nyelvről, amelynek sok fordulata a bibliai nyelvből, annak fordításából, elsősorban Károli Gáspártól származik – mondta a politikus az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS) idei konferenciájához kapcsolódva a Szegedi Tudományegyetem tanulmányi és információs központjában megrendezett kiállítás megnyitóján. Napjainkban kérdés, mennyire aktuális a Biblia, és milyen segítséget tud nyújtani a keresztény kultúra a jövő Magyarországának építésében – mondta a miniszter.
A keresztény kultúráról, a keresztény értékekről a források ismerete nélkül nem lehet beszélni, ezek közül pedig a legfontosabb a szentírás – közölte Balog Zoltán. “Komoly megtiszteltetés, hogy több száz bibliakutató, elsősorban az Újszövetséggel foglalkozó szakember érkezett Magyarországra, Szegedre. Amikor a tudósokkal a szentírással foglalkoznak, nekünk is szolgálatot tesznek. Az, hogy mi az aktuális a szentírás üzenetéből, hogyan tud a Biblia segíteni a 21. században, nem csak Magyarország ügye, hanem Európáé is, amely keresztény gyökerekre alapul” – fejtette ki a politikus.
A tárlat számos érdekességet mutat be Szent Gellért korától egészen napjainkig, beleértve a legújabb, Simon László bencés rendi szerzetes által fordított újszövetségi szentírásig. Az Újszövetség Kutatók Társasága (SNTS – Studiorum Novi Testamenti Societas) keddtől szombatig rendezi Szegeden a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében nemzetközi bibliatudományi konferenciáját.
MTI
Fotó: EMMI, Bartos Gyula