A kormány családbarát intézkedéseivel segíteni akarja, hogy Magyarországon megszülethessenek a tervezett gyerekek. Az emberi erőforrások minisztere erről hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián beszélt.

Balog Zoltán a tervezett gyerekek megszületését segítő Három Királyfi Három Királylány Mozgalom rendezvényén közölte, a következő években fokozatosan, 2019-ig a duplájára kívánják emelni a kétgyerekes családok adókedvezményét. Tájékoztatása szerint már jövő januártól bevezetik a fiatal házasok támogatását; ez havonta 5 ezer forint pluszt jelent két éven keresztül, illetve az első gyerek vállalásáig, amikor a szülők már ennél nagyobb családi kedvezményekre is jogosultak lesznek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kedvezményrendszernek köszönhetően évente több mint 300 milliárd forint marad a családoknál. Ez valójában nem kedvezmény, hanem adózatlan jövedelem, amit a családok gyereknevelésre fordíthatnak – fűzte hozzá a miniszter.

A miniszter a korábbi szociális és családügyi államtitkárság kettéválasztását azzal indokolta, hogy így még nagyobb figyelem irányulhat mindkét területre, továbbá jelzi azt is, hogy a kormány a családpolitikára kiemelt figyelmet fordít, hiszen – szavai szerint – ezekre a családokra épül a jövő társadalma. Közölte, nem akarják, hogy a gyermekvállalás szegénységi kockázat legyen Magyarországon, mint ahogy egyébként az több európai országban.

A konferencia témájára – az apák szerepére a családokban – utalva arról beszélt, azoknak a férfiaknak lényegesen jobbak az életesélyei, akik családban élnek, és négyszer jobbak azoknak, akik gyerekeket is nevelnek – idézett egy felmérést. Hangsúlyozta a gyereknevelést segítő állami források, intézmények elnevezését, hiszen azok pozitív vagy negatív üzenetet hordoznak a társadalom felé. Elmondta, olyan támogatási rendszert akarnak, amiben a gyereket nevelőknek nem azt kell bizonygatniuk, hogy ők rászorultak és ezért segélyre van szükségük. Jelezte, ezért például a “terhességi gyermekágyi segély” elnevezést várhatóan “várandósági csecsemőgondozási díjra” változtatják.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család-, és ifjúságügyért felelős államtitkára arról beszélt, felmérések szerint a családalapító fiatalok kettőnél több gyereket szeretnének, de a nők végül átlagosan csak 1,3 gyereket szülnek, ezért akarja a kormány a gyerekvállalás nehézségeit megkönnyíteni a számukra. Közölte, a kormányzat kiemelt támogatására számíthatnak azok a civil szervezetek is – köztük a konferenciát szervező Három Királyfi Három Királylány Mozgalom – amelyek hasonló tevékenységet végeznek azért, hogy a “kívánt gyerekek megszülethessenek”.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar családtámogatási rendszer európai összehasonlításban is nagyon kedvezőnek számít, és az apák számára is hozzáférhető. Ezzel összefüggésben utalt arra a döntésre, ami szerint a gyerekek után járó szabadságot már nem csak az egyik szülő veheti igénybe, hanem mind a kettő, és hogy az apáknak a gyerek születése utáni két hónapban további szabadnapokat is járnak.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

A Van Helyed Alapítvány Alkotóház az az épület, ahol a tenni akarást ünnepeljük, cigány és nem cigány emberek – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Ózdon. Balog Zoltán a megújult alkotóház és az alapítvány új oktatási stúdiójának átadása alkalmából azt mondta: a kormány és az alapítvány megálmodói azt szeretnék elérni, hogy cigány és nem cigány emberek éljenek a lehetőségeikkel, “aki akar, az tehessen”.

Ezt az akarást pedig el kell ismerni, nem segéllyel, hanem tanulási és munkalehetőséggel – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy boldogulni tudjon az is, aki nehéz sorból jön. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ózdi alkotóházban az “akarást is meg lehet tanulni”. Mint mondta, érdemes akarni, mert az lehetőséget nyit és nagyon fontos, hogy fel kell ébreszteni az akarást azokban, akik itt élnek – mutatott rá a tárcavezető.

Kitért arra, hogy két szélső pont van ma Magyarországon a romaközösséggel kapcsolatban. Az egyik, amely szerint a romák áldozatok, akiket sajnálni, mentegetni kell, ezt az álláspontot a kormány elutasítja. A másik szélsőséget pedig, amely szerint a romák a bűnösök és ők tehetnek mindenről, még inkább elutasítják. Úgy fogalmazott: van egy harmadik, egy hosszú út, amelyet arra kell alapozni, hogy akinek emberi méltósága van, annak van emberi felelőssége is. Nekik szeretnének utat nyitni, nem büntetni, fenyegetni, hanem esélyt adni. “Olyan utat mutatni, amin járni lehet” – fűzte hozzá.

Balog Zoltán beszélt az október 23-i ünnep jelentőségéről is. Mint mondta, október 23-án megszabadultunk valamitől, a diktatúrától, a szovjet megszállástól, bár nem tartott sokáig. “Most pedig szabadok vagyunk valamire, szabadok vagyunk arra, hogy tanuljunk, hogy dolgozzunk, hogy örömet tudjunk egymásnak okozni” de tudni kell, hogy ezért a szabadságért mások súlyos árat fizettek. Bízzunk benne, hogy tudunk élni ezzel a szabadsággal – jegyezte meg az emberi erőforrások minisztere.

Az ózdi Van Helyed Alapítvány Alkotóházában jelenleg hetvenhat gyerekkel foglalkoznak, ebből harminchárommal mindennap, negyvenhárommal pedig pénteki és szombati napokon. A házban alkotásközpontú fejlesztéssel, alternatív oktatási módszerekkel segítik a munkát, mind a tehetséges gyerekekkel, mind pedig a szüleikkel, magával a közösséggel is együtt dolgoznak.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Mi, mai magyarok 1956 hőseinek áldozatából élünk – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október 21-én Budapesten, az 1956-os Műegyetemi emlékműnél tartott megemlékezésen.

A szabad és független Magyarország az 1956-os hősök életére és halálára épül. Abból táplálkozik és ahhoz kell mérnie magát – mondta Balog Zoltán. Úgy fogalmazott: “1956-ból, 1956 örökségéből élünk”. Ezért ünneplünk minden évben október 23-án. Azért, hogy higgyük és tudjuk – tette hozzá. 1956-ban sokan sokfélét akartak, de két dolgot mindenki: szabadságot és függetlenséget. Ez számunkra 1956 öröksége, szabadság és függetlenség. Ez az alapja a mai Magyarországnak – mondta a tárcavezető, aki szerint 1956 “egy valóságos felszabadító háború”. Szavai szerint 1990-ben “szinte ajándékba kaptuk” a szabadságot, majd a függetlenséget. Azért kaptuk ajándékba, mert 1956-ban harcoltak és áldoztak érte – mutatott rá. Az emberi erőforrások minisztere hozzátette: az ajándékba kapott szabadság terhe mindenkié. Beszédében kitért arra: megszabadítani embereket attól a fogságtól, amit a hitelek jelentenek, az is szabadságharc, amiben együtt kell dolgozni.

Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, volt miniszterelnök beszédében örömünnepnek nevezte az 1956-os forradalomra és szabadságharcra való emlékezést. Mint mondta, még akkor is, ha tudni annak a folytatását. “Örömünnep, mert egy nemzet mutatkozott be önmagának másképp, mint ahogy próbáltak belé rosszkedvet, pesszimizmust, önlenézést pumpálni” – fogalmazott. Boross Péter kijelentette: ez most nem a gyász napja, hanem olyan emlékezésé, amelyben büszkék lehetünk arra, hogy annak a generációnak a tagjai így teljesítették kötelességüket.

A katonai tiszteletadás mellett megtartott ünnepségen, a beszédeket követően az emlékműnél főhajtással emlékeztek a megjelentek. Elsőként a kormány nevében Balog Zoltán és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Őket követte többek mellett Boross Péter, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke, Fazekas János, az 56-os Szövetség Országos elnöke. Az emlékműnél az esős időre való tekintettel már előzetesen elhelyezték a koszorúkat. Mint elhangzott, korábban koszorúzott –  többek mellett – Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára, Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Tuzson Bence, a Fidesz országgyűlési képviselője, valamint Ikotity István, az LMP országgyűlési képviselője. 

 MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula