Címke: fotók

Duplájára nő a rászorulók üdülési támogatása

A duplájára, 6 milliárd forintra nő a rászorulók üdülési támogatása ebben az évben – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Mint mondta, az Erzsébet-utalványok forgalmazásából származó több mint tízmilliárd forintból az elmúlt 3 évben 400 ezer embernek, közte 200 ezer gyermeknek az üdülési lehetőségét teremtették meg.

Hozzátette: a programmal eddig 3 ezer hátrányos helyzetű kisgyermeket értek el, reményei szerint ez a szám 2015-ben 15 ezerre nő és növelni szeretnék a programban résztvevő határon túli gyermekek számát is. A pénzből hárommilliárd forintot szánnak a nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékosok pihenésére, és ugyancsak hárommilliárd forintot szánnak a gyermekek nyári táboroztatására.

Guller Zoltán, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Kuratóriumának elnöke a tájékoztatón szólt arról, 7 célcsoport számára 68 pályázatot írtak ki, a pályázatok péntektől elérhetőek a www.erzsebetprogram.hu oldalon. Hozzátette: a pályázatok beadása lépcsőzetesen történik, először a nyugdíjasok számára biztosított üdülési- és fürdőpályázat jár le, 30 nap múlva. A nyugdíjas üdülési pályázatnál 5 ezer forint önerőt kell befizetni, a fürdőjegy-pályázaton pedig 2500 forint befizetésével országosan 60 fürdőt vehetnek igénybe a nyugdíjasok. A nagy érdeklődésre tekintettel a keretösszeget 30 százalékkal megemelték a tavalyihoz képest. A gyermektábori pályázatok is megjelentek pénteken az alapítvány internetes oldalán, a gyerekek ezer forint önerő mellett vehetnek részt a hatnapos, teljes ellátást és egész napos programokat biztosító táborokban. Tavaly 200 ezer gyermek jutott így üdülési lehetőséghez – tette hozzá. Guller Zoltán elmondta: tavaly 43 ezer nagycsaládos vett részt a programban, az ő pályázataikat február 12-ig várják, de külön pályázatok vannak a fogyatékossággal élőknek, a közlekedési valamint a postai ágazatban dolgozóknak illetve a köznevelési intézményekben foglalkoztatottaknak.

Kurucz Éva kormányszóvivő hangsúlyozta: a kormány kiemelt figyelmet fordít a szociálisa rászorulókra, a gyermekek ingyenes étkeztetése, az ételcsomag-program, az ingyenes tankönyvek és a szociális tűzifa-program mellett a felelős gondoskodás jegyében a szociális üdültetési rendszert is tovább működteti ebben az évben is.

(MTI)

Fotó: Árvai Károly

A kormány mindent megtesz a fiatalok biztonságáért

A gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt munkacsoport létrehozását kezdeményezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A testület által készítendő ajánlás alapján a felsőoktatási intézmények megalkothatják a saját rendezvényeikre vonatkozó szabályokat. Balog Zoltán csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón közölte: az érintettek bevonásával létrehozandó munkacsoport feladata, hogy foglalkozzon “az emberi méltóság mint alapvető emberi jog értelmezésével a felsőoktatási intézmények gyakorlatában és jogi dokumentumaiban”.

Fontos, hogy ez év augusztusára – a gólyatáborok időszakára – olyan rendszer jöjjön létre, amely átlátható, és garantálja az emberi méltóságot – hangsúlyozta a miniszter. Közlése szerint a munkacsoport vezetésére Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok biztosát kérte fel. A miniszter kiemelte, a gólyatáborokra szükség van, és arra is, hogy jogszabályok révén olyan gyakorlat alakuljon ki, amely garanciát ad arra: ne történhessenek meg a korábbiakhoz hasonló erőszakos cselekmények. Fontosnak nevezte, hogy a fiatalok a gólyatáborokban semmilyen méltatlan helyzetbe ne legyenek kényszeríthetőek. Balog Zoltán elmondta, azt szeretné, ha március közepére elkészülnének a javaslatok, majd a Felsőoktatási Kerekasztalnak is meg kell azokat tárgyalnia. Valószínűleg szükség lesz a felsőoktatási törvény módosítására is tavasszal – jegyezte meg.

Aáry-Tamás Lajos a sajtótájékoztatón ismertette a gólyatáborok szervezéséről és lebonyolításáról szóló jelentés főbb megállapításait. Az oktatási jogok biztosa hivatalból 2014 szeptemberében indított országos vizsgálatot azzal a céllal, hogy feltérképezzék, milyen módon biztosítják a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait a gólyatáborokban, továbbá, kinek a feladata és felelőssége a táborok megszervezése, illetve milyen szabályzatokat alkottak a felsőoktatási intézmények a gólyatáborokra. Aáry-Tamás Lajos elmondta, megítélése szerint egyetlen szereplő a felsőoktatásban sem mondhatja azt, hogy nincs köze ahhoz, ami történt. A megvizsgált esetekből egyértelmű, az egyetemi rendezvényeken kialakult helyzet közös jellemzője, hogy a nők “kiszolgáltatott helyzetben vannak”. Mint mondta, a nők elleni erőszak, az alkoholfogyasztás beépítése a feladatokba, az áldozatok magányossága, félelme és bűntudata, a szégyenérzet, az erőszakos cselekmények eltussolása mind megtalálható azokban az ügyekben, amelyeket áttekintettek.

Szerinte a gólyatáborok szervezésével kapcsolatos kép nagyon vegyes Magyarországon, számos intézmény nem is szervez gólyatábort. A vizsgálat alapján “rendszerszintű hibaként” jellemezte azt, hogy a gólyatáborokat szervező felsőoktatási intézmények egyikének sincs szabályzata a táborra vonatkozóan. Egyetlen kivétel volt, ahol azt leírták, mi a gólyatábor célja – tette hozzá. Aáry-Tamás Lajos rámutatott, ha nincs meghatározva, mi a célja a gólyatábornak, akkor ott bármilyen cél “beépíthető” később, és a leendő hallgatók és szüleik nem tudják eldönteni, azzal a céllal egyetértenek-e. Különleges jogi típusú helyzetként említette, hogy a gólyatáborokat jellemzően a tanévkezdés előtt tartják meg, és az oda első alkalommal érkező fiatalokat felvették már a felsőoktatási intézménybe, de oda még nem iratkoztak meg. Tehát jogilag nem hallgatói az intézménynek, ezért a hallgatókra, a hallgatók és az egyetem kapcsolatára vonatkozó szabályzatok rájuk nem alkalmazhatóak. Felelősség szempontjából ezt a helyzetet vizsgálni kell – mutatott rá Aáry-Tamás Lajos. Szavai szerint “szomorú az a kép”, amelyek a hozzá érkezett panaszokból rajzolódtak ki.

Aáry-Tamás Lajos közölte, jogalkotási javaslattal élt az emberi erőforrások minisztere felé, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél olyan rendelkezések megalkotását, amelyek az emberi méltóság kiteljesítését célozzák. Az ajánlása szerint a megalkotandó intézményi szabályzatoknak meg kell felelniük az elképzelt rendelkezésnek – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy ez minden olyan felsőoktatási intézményre vonatkozna, amely az állami költségvetésből részesül. Az oktatási jogok biztosa szerint az egyetemi polgárok csak hosszú távon hozhatják helyre a megrendült bizalmi helyzetet. Az érintettek együttműködésére van szükség – hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos, hozzátéve, ebből a diákok kihagyhatatlanok. Mint fogalmazott, “az ő egyértelmű kiállásuk az erőszak ellen még hátravan”.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, hogy a felsőoktatást megrázták az események. Szavai szerint az oktatási jogok biztosának vizsgálata korrekt, teljes mértékben alkalmas arra, hogy a rendezés irányába “lépjünk”. Közölte, az anyag alapján ajánlásokat fogalmaznak meg. Nyilvánvaló: a jövőben egyetlen intézmény sem működhet úgy, hogy szervezeti és működési szabályzatában nem rendezi a gólyatáborokkal kapcsolatos kérdéseket – tette hozzá.

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta, egyetértenek a jelentés megállapításaival, különösképpen azzal, hogy rendezni kell a gólyatáborokban még nem hallgatóként részt vevők státuszát. Közölte, támogatják a munkacsoport elindítását, megkezdtek egy minőségbiztosítási rendszer kidolgozását, valamint a panaszok hatékony kezelése érdekében “hallgatók ügyvédje” elnevezéssel kívánnak programot indítani.

Az oktatási jogok biztosának jelentését közzétették a kormany.hu oldalon.

(EMMI-MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Megalakult a Kis Virtuózok Alapítvány

Megalakult pénteken a Kis Virtuózok Alapítvány, amely a közmédia komolyzenei tehetségkutatója, a Virtuózok ifjú tehetségeinek további támogatását, valamint újabb tehetségek felkutatását és felkarolását tűzte ki célul.

“A tehetség nem érdem, hiszen kapjuk; de ahhoz, hogy kibontakoztassuk, már szükség van érdemekre, felelősségre és másoktól kapott segítségre” – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az alapítvány tiszteletbeli elnöke a megalakulást bejelentő sajtótájékoztatón a közmédia budapesti központjában, ahol belenézett a Virtuózok péntek esti élő fináléjának próbájába is. A miniszter úgy fogalmazott: “ki voltunk már éhezve arra, hogy legyen egy olyan siker, ami nem a gagyiról szól, hanem a komolyról, és miközben komoly, örömet is szerez”. Kiemelte azt is, hogy a Virtuózok arról a zenei műveltségről szól, amely Magyarországnak mindig is sajátja volt.

Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte, hogy a közmédia elkötelezett a kultúra, azon belül a komolyzene mellett, számos hangversenyt és operát közvetít, az MR Zenei Együttesek révén pedig saját zenekart és énekkarokat is fenntart. Mint mondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a műsorban felfedezett tehetségek gondozása folytatódhasson, és újabb tehetségeket is fel lehessen kutatni.

A zsűri részéről Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia volt rektora “a reménység alapítványának” nevezte a most megalakult Kis Virtuózok Alapítványt, amelynek segítségével a gyerekeket tovább szeretnék szerepeltetni, itthon és külföldön “koncerteken megmutatni”. Úgy vélte, hogy a Virtuózok fantasztikus élménnyel ajándékozta meg a társadalom széles rétegeit, beleértve a muzsikustársadalmat is. “Ennek a műsornak ma este vége lesz, de el is indul valami új az alapítvány révén” – hangsúlyozta.

A Virtuózok péntek esti fináléjában a közönség szavazhat arról, hogy a három korcsoport győztese – a kicsiknél Boros Misi zongorista, a tiniknél Lugosi Dániel Ali klarinétos, a nagyoknál Gyöngyösi Ivett zongorista – közül ki nyerje a 12 millió forintos fődíjat. A finálét szombat este nagyszabású gálaest követi a SYMA csarnokban, ahol a Virtuózok zsűritagjai közül Miklósa Erika, Szenthelyi Miklós és Kesselyák Gergely is színpadra lép, valamint újra láthatóak lesznek a műsor ifjú tehetségei is, hiszen az összes középdöntős versenyző szerepet kap a koncerten.

(MTI-EMMI)

Virtuózok

Befejeződött az EMMI karácsonyi adománygyűjtő akciója

Öt mikrobusznyi adományt és ajándékot gyűjtöttek össze az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai hátrányos helyzetű térségekben élő rászoruló emberek számára.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az adományok útnak indítása előtt tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az EMMI egyik legfontosabb feladata, hogy segítsen a hátrányos helyzetben élő embereken. A minisztérium munkatársai 2012 óta minden évben, karácsony közeledtével több hétig gyűjtenek a rászorulók számára. Az idei gyűjtés sikeresebb volt a tavalyinál, mivel öt mikrobusznyi adományt, ajándékot tudnak eljuttatni rászoruló embereknek még karácsony előtt – emelte ki.

Az adományokat a Türr István Képző- és Kutató Intézet és a Református Szeretetszolgálat segítségével juttatják el többek között Baranya megyébe, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, Kárpátaljára. Az idei gyűjtési akcióhoz az EMMI felhívására más minisztériumok, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai is csatlakoztak.

Budapest, 2014. december 17.

Karácsonyi adománygyűjtés

A Konrad Adenauer Alapítvány kapta a Polgári Magyarországért Díjat

A német Konrad Adenauer Alapítvány kapta az idei – tizedik alkalommal odaítélt – Polgári Magyarországért Díjat. Az elismerést Frank Spengler, a szervezet magyarországi képviseletvezetője vette át Mádl Dalmától, az első díjazottól és Balog Zoltántól, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) kuratóriumának elnökétől, az emberi erőforrások miniszterétől kedd este a Gellért Szállóban.

Balog Zoltán ismertetése szerint a kuratórium a díjat a német-magyar kapcsolatok előmozdításért, a polgári közéleti kultúra erősítéséért, a jobbközép német és magyar pártok közötti együttműködés elmélyítéséért, az alapítvány német és nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének elősegítéséért, a valóságnak megfelelő magyar országkép kialakításáért tett erőfeszítései elismeréseképpen ítélte oda a Konrad Adenauer Alapítványnak.

A kuratórium elnöke a PMA szövetségesének nevezte a német alapítványt, és arról beszélt, hogy a szervezet valódi barátként több mint két évtizede úgy van jelen Magyarországon, hogy egyrészt megpróbálja itteni szemmel látni a magyar valóságot, másrészt azt is közvetíti, hogy szerinte milyen az. Azt mondta, a polgári önszerveződésnek, értékközösségnek olyan időszakokban van jelentősége, mint most, amikor a nemzetközi politika kilengéseket mutat.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke méltatásában arról beszélt, hogy az alapítvány misszióként egyfajta kapocs szerepet tölt be Magyarország és Németország között. Amikor Magyarországot Európa-szerte támadások érték a Konrad Adenauer által is vallott hagyományos európai értékekhez való ragaszkodás miatt, akkor az alapítványra mindig lehetett számítani – tette hozzá. Szavai szerint amikor képtelen vádak fogalmazódnak meg Magyarországgal szemben, akkor az alapítvány és munkatársai mindig tárgyilagosan, a valóságnak megfelelően értékelik a magyar politika történéseit, és még akkor is kiállnak Magyarország, a magyar emberek érdekei mellett, amikor az nem divat Európában, és azt csak kevesen teszik meg.

Az Országgyűlés elnöke Magyarország jó barátjának nevezte az alapítványt, és köszönetet mondott azért is, hogy bár a szervezet mögött Európa legnagyobb és legerősebb országának kormányzópártja áll, mégsem nagyhatalmi mentalitással fordult a magyar partnerei felé, hanem mindig megértéssel és segítő szándékkal. Kövér László szerint az alapítvány hitelesen és szakszerűen élteti névadójának eszmei és politikai hagyatékát. Hangsúlyozta, hogy Konrad Adenauer nemcsak az NSZK első kancellárja volt, hanem érték- és irányválasztásai a mai napig meghatározzák a német bel- és külpolitikát. Kitért arra is, hogy az alapítvány a kommunista diktatúra után meghatározó szereplője lett a magyar közéletnek, és már a kezdetektől a kereszténydemokrata értékrend mentén támogatta a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság hazai megszilárdítását és Magyarország európai integrációját.

Frank Spengler a díjat megköszönve arról beszélt, hogy az eddigi szellemben, és ha lehet, még intenzívebben kívánják folytatni a két ország közötti együttműködést és hídépítő munkát, amelyben szerinte Kövér Lászlónak is nagy szerepe volt. A Konrad Adenauer Stiftung magyar nyelvű oldalán a szervezet magyarországi tevékenységéről az olvasható, hogy 1990 óta van irodája Magyarországon, céljuk pedig az, hogy hozzájáruljanak a demokratikus fejlődés stabilizálódásához, támogassák a szociális és piacgazdasági rend értékeit és azokat a projekteket, amelyek az ország európai, atlanti és nemzetközi integrációját segítik.

A PMA 2005-ben hozta létre az életműdíjnak is tekinthető Polgári Magyarországért Díjat. Az alapítvány minden évben egy olyan közösségnek vagy személynek adományozza az elismerést, aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, ezáltal Magyarországot, a magyarságot, annak valamely adott közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, valamint tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget.

A Polgári Magyarországért Díjat a korábban Mádl Dalma (2005), Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos (2006), Ékes Ilona és Gaudi-Nagy Tamás (2007), Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008), Lezsák Sándor (2009), Wilfried Martens (2010), Duray Miklós (2011), a Békemenet (2012), Füsi Csaba és Miletics Andrea, Szilvágyi Gergely, valamint a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltók kapták (2013). A díjazottak bronzplakettet és oklevelet kapnak, az elismeréssel járó juttatás összege az idén hárommillió forint.