Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere első ízben adott át díjat a gyermekek tudatos médiahasználatra nevelését segítőknek a Szalay Annamária Média Alapítvány rendezvényén szeptember 16-án Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: Szalay Annamáriának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly elhunyt elnökének szívügye volt a tudatos médiahasználat a gyermekek körében. Média-szakemberként felhívta arra a figyelmet, hogy ugyanaz a szülő, aki a játszótéren vagy a városi közlekedésben félti a gyermekét, a média világában rá leselkedő veszélyekről sokszor mit sem tudva “hihetetlen támadásoknak engedi kitenni ugyanazt a kislányt vagy kisfiút” – emlékeztetett Balog Zoltán. Hangsúlyozta: Szalay Annamária azon az állásponton volt, hogy missziós feladatunk a szülői tudatlanságot megszüntetni, és a médiában, mindenekelőtt a digitális médiában, az interneten mindent meg kell tenni, “ha kell szigorú jogszabályokat kell hozni, hogy az úgynevezett szabadság jegyében ne lehessen gyermeket zaklatni, bántani, károsan befolyásolni”. Balog Zoltán azt is elmondta: elhivatottnak tartotta Szalay Annamáriát, aki egész nemzedékekről gondoskodhat egy jól kitalált jogszabállyal vagy a szemléletváltás, az információátadás lehetőségével. Az eseményen Balog Zoltán Szalay Annamária nevét viselő díjat adott át Balázs Biankának, az M2 gyermekcsatorna kidolgozójának, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap gyermek- és ifjúsági műsorokért felelős főszerkesztőjének, a sepsiszentgyörgyi Cimbora irodalmi folyóiratnak és a miskolci református Európa Rádió munkatársainak.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a rendezvényre küldött levelében azt írta: Szalay Annamária és nemzedéktársai – a fideszesek – annak idején egymásra találtak, megszerveződtek és hűségesek maradtak önmagukhoz, a szabad gondolkodáshoz, a keresztény értékekhez és a nemzeti azonossághoz. Szalay Annamária megismerte és megértette a média természetét, tudta, hogy sajtószabadság nélkül nincs politikai szabadság, de a szabadság felelősséggel is jár – fogalmazott a házelnök. Hozzátette: az NMHH egykori elnöke ismerte a média veszélyeit is, különösen azokat, amelyek a gyerekekre leselkednek, ezért legfontosabb célja az ifjúság védelme volt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében kiemelte: az alapítvány 2013 októberben, nem sokkal Szalay Annamária halála után jött létre, a feladata, hogy továbbvigye az ő munkáját, támogassa azokat, akik ugyanazokért a célokért dolgoznak, mint Szalay Annamária tette. A díj nettó egymillió forintos pénzjutalommal jár.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A két nép szabadságszeretete jelentette a kezdetet a német egység megvalósulásához – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 11-én este a Pesti Vigadóban a budapesti német nagykövetség által rendezett ünnepi fogadáson.

A hagyományos fogadást Budapesten ezúttal nem a német egység napján, Németország nemzeti ünnepén, október 3-án tartották. Lieselore Cyrus nagykövet szerint mindezt gesztusnak szánták, így kívántak ugyanis megemlékezni a huszonöt évvel ezelőtti magyar határnyitásról, amely több tízezer NDK-s menekültnek tette lehetővé, hogy Ausztriába utazzon. A határ megnyitásával kapcsolatos döntést Németország soha nem felejti el – hangsúlyozta, kiemelve: 25 évvel ezelőtt ezen a napon keletkezett az első repedés azon a falon, amely megosztotta Németországot és Európát. A német és az európai újraegyesülés a határnyitással kézzelfogható közelségbe került. Utalt arra, hogy az elmúlt negyed században Németország számtalan alkalommal fejezte ki háláját az országnak.

“Ezért most, a 25. évfordulón úgy döntöttünk, egyszerűen csak annyit mondunk, hogy köszönjük, Magyarország” – mondta a nagykövet, 1989-et a “csodák évének” nevezve. A német újraegyesüléshez való hozzájárulás egyidejűleg a kapcsolatok kiépítésének és elmélyítésének kezdetét jelentette – hangsúlyozta Lieselore Cyrus, úgy értékelve, hogy ezek a kapcsolatok ma olyan erősek és sokrétűek, mint soha korábban. Balog Zoltán szimbolikusnak nevezte, hogy október 3-át “áthelyezték” szeptember 11-re. Mindez jelképes gondolatot hordoz magában, kifejezi azt, hogy a német egység kiindulópontja a két nép szabadságvágyában keresendő – jelentette ki. 

Lieselore Cyrus-szal, az új német nagykövetasszonnyal

A magyar és a német nép szabadságára utalva Balog Zoltán felidézte 1956-ot. 1989-ben több tízezer keletnémet menekült Magyarországtól olyan támogatást kapott, amilyen támogatásban részesült több tízezer magyar menekült 1956-ban Németországban, Ausztriában és Svájcban. Magyarországon, a “legvidámabb barakkban” a magyarok előtt annak idején rendkívül nehéz feladat állt, segíteniük kellett a németeknek, hogy “egyik otthonukból a másikba” el tudjanak jutni, ami igazából abszurditásnak számított. Elszántság és akarat nélkül mindez nem sikerült volna – emelte ki a miniszter. Az 1989. szeptember 10-11-i eseményekkel kapcsolatban Balog Zoltán feltette a kérdést, hogy valójában ki is formálja a történelmet, a nép vagy a politikusok. Ezzel összefüggésben felidézte a keletnémet tüntetők híres jelszavát – “Mi vagyunk a nép” -, amely eljutott odáig, hogy “egy nép vagyunk”. Ezt úgy sikerült elérni, hogy egymásra talált a nép és a politikusok akarata – mutatott rá Balog Zoltán.

A miniszter hangsúlyozta, hogy annak idején nemcsak a politikusok akartak segíteni, hanem a hétköznapi emberek, egyházi képviselők, aminek megvoltak a hagyományai. Két népről van szó, más történelemmel, más habitusokkal, és mégis nagy szimpátia köti össze őket – jelentette ki, hozzáfűzve: “minden különbség ellenére nagyon jól megértjük egymást”. “Soha nem nyitottuk volna meg az osztrák-magyar határt – folytatta Balog Zoltán -, ha elhittük volna mindazt, amit a kommunista újságok írtak annak idején Nyugat-Németországról. Hittünk azonban a szabadságban, tudtuk, hogy a német nép ketté van osztva, és láttuk, hogy a valóság más, mint amiről annak idején az itteni újságok beszámoltak.” Utalt arra, hogy nem kell szóról szóra elhinni mindent abból sem, ami ma a nyugati újságokban megjelenik Magyarországról, hanem a valósabb kép érdekében el kell látogatni az országba. A magyar kormány döntése nyomán 1989. szeptember 11-re virradó éjjel megnyitották az osztrák-magyar határt, így keletnémet menekültek ezrei távozhattak Ausztriába.

MTI, EMMI

Fotó: Bartos Gyula